Fenntartás, mely a kert lelke a megvalósítás után

Az alábbi néhány információ segíthet, hogy a sok munkával elkészült kertje ne romoljon le pár hét alatt és sokáig örömére szolgáljon.

Pázsitfelületek fenntartása - azaz mi fán terem a fű?

Ahhoz hogy a pázsitfelületünk hosszú távon fenntartható legyen, az alábbiakra van szükség (korrekt talajmunkákat és az automata öntözést alapfeltételnek tekintjük):
 

• Nyírások gyakorisága: fő szabály, hogy a fűből magasságának felénél többet egyszeri nyírással levágni nem szabad. Mit jelent ez? Ha a javasolt nyírási magasság pl. 4 cm, akkor 8 cm magasságánál javasolt a füvet levágni. Ha azonban mondjuk megnő 15 cm-re, akkor a javasolt vágási technika a következő: először vágjuk le a 15 cm-t 7,5 cm-re, ezután várjunk 3-4 napot, majd a 9-10 cm -es fű levágható 4-5 cm-re. A nyírások gyakorisága nagyban függ a levegő és a talaj hőmérsékletétől, a talaj víz- és tápanyag ellátottságától... stb, de a gyakorlatban 6-12 naponta szokás nyírni. Az őszi utolsó vágás magasságának javasolt mérete 40-50 mm. A fűnyírás felszáradt, nem felázott területen és éles késekkel optimális.
   
• Nyírás iránya: Felázott talajnál (vagy erőteljes túlöntözés esetén), főleg önjáró fűnyírók tele fűgyűjtő tartályánál előfordul, hogy a kerekek néhány cm mély csapást hagynak, melyek- ha a vágás iránya nyírásonként változatlan marad - tovább mélyülhet. Később ez talajegyenetlenséghez vezet, ami nehezen változtatható. Ennek megakadályozására a vágási irány 45-90 fokos változtatása lehet a megoldás, természetesen a kert geometriájához igazodva.
   
• Tápanyag utánpótlás: A folyamatos nyírásokkal folyamatosan vesszük el a tápanyagot a talajból, így ha ezeket nem pótoljuk a füveknél hiánybetegségek lépnek fel, kisárgulnak, rosszul érzik magukat. Az alábbi trágyázási program a fű évszakonkénti fejlődéséhez és tápanyag felhasználásához illő javaslat:
  
  

  Aprilis	20-25 g/m2 NPK
  Május	20-25 g/m2 N
  Június	20 g/m2 N
  Augusztus közepe	20-25 g/m2 NPK
  Szeptember/október	30 g/m2 K

  
  NPK: Nitrogén-Foszfor-Kálium komplex trágya
  N: Nitrogén trágya (Péti-só)
  K: Kálium műtrágya (Kálisó)
  
  A műtrágyázás végezhető speciális gyeptrágyákkal, melyek hosszú hatástartalmúak, apróbb szemű, egyenletesen kiszórható trágyák, valamint mezőgazdasági műtrágyákkal. A második előnye, hogy olcsó, de nem lassan fejti ki a hatását, hanem a teljes kijuttatott mennyiséget azonnal megkapja a növény, ezért is fontos inkább többször kisebb adagokban érdemes trágyázni, mint kevésszer, de nagyobb dózisban. A kijuttatás módja lehet kézi, vagy gépi, a lényeg, hogy egyenletes legyen. Egyenetlenül kiszórt műtrágya hónapokra leronthatja és ki is égetheti a füvet. Kijuttatás után érdemes a pázsitfelületet beöntözni. A tavaszi első trágyázást érdemes a gyepszellőzetéssel összekötni.
   
• Kétszikűek gyomírtása: speciális szelektív kétszikű gyomirtó szerekkel, érdemes szakemberrel elvégeztetni. Évi gyakorisága 1 vagy 2 alkalom, szükség szerint. Jó az, ha erre nincs szükség, mert ha pázsitunk jól érzi magát, ekkor olyan tömör ami lehetetlenné teszi gyomok betelepedését.
   
• Gyepszellőztetés, talajlazítás: A folyamatos nyírás, terhelés, öntözés még a legjobb szerkezetű talajokat is összekompaktálja, tömöríti, melyben a fű életfeltételei romlanak, rosszul érezni magát, gyomosodás, mohásodás léphet fel. Ezt erősítheti az elhalt fűszálak és esetleg a levágott növények által alkotott "filc réteg", mely nehezen engedi át a vizet és az újabb sarjadzó füveknek sem enged életteret. Ezeket a problémákat hivatott javítani a gyepszellőztető és különféle talajszerkezet javító megoldások, melyek optimális elvégzési időpontja kora tavasz, esetleg az ősz.
  
  
• Pázsitszegély: a gyep és a növényágyak határát, kontúrját évente 2-3 alkalommal érdemes éles ásóval újra kialakítani, a csomósodásokat megszüntetni, ha az nincs külön valamivel szegélyezve (szegélykő, kerti szegély stb).
   
• Vakond: könnyű átkokkal a szomszéd kertjébe zavarható, ha ez sem használ, lehet elektromos impulzusokat kibocsájtó napelemes vagy elemes riasztóval próbálkozni (mely hatásos!). A többi vakond riasztási technika a magyar népmesék táborát gazdagítja vagy csak nekünk nem jött be!
   
• Betegségek: Különböző fűbetegségekkel érdemes szakemberhez fordulni.

Metszés (alakító és fenntartó metszések)

Főleg az első években szükséges a fák és cserjék alakító metszését elvégezni. Ennek célja, hogy a kevés ággal rendelkező cserjéket, fákat, sövény növényeket, örökzöldeket elágazásra késztessük, illetve az átültetésből adódó egyensúly eltolódást rendbe hozzuk a lombozat és a gyökérrendszer között. Mindezen erős visszavágást kell érteni. Ez a gyakorlatban egy elég meghökkentő művelet, főleg azért, mert a növényeket méretre árusítják, így látszólag jó néhány forintot levágunk és kidobunk a nyesedékben. Azért is fájdalmas, mert szegény kerttulajdonos végre lát egy-két magasabbnak tűnő növényt, a kopárságból kibontakozó kertjében, amit a lelketlen kertész rögtön visszavág. Na de sebaj, később alulról ágas, sűrű lombú, kompakt növények fognak visszaköszönni és nem széteső ágrendszerű, laza felnyurgult kórók.

Fenntartó metszést igényel egy-két olyan növény, amit minden évben érdemes sanyargatni, ilyenek az evidens sövények(fagyal, buxus) vagy a gömböcnek nyírt fajokon kívül pl. a nyári orgona (Buddleia), a cipruska (Santolina), a kékszakáll (Caryopteris), a díszfüvek nagy része.

Növényvédelem

Sajnos a kártevők és kórokozók száma sokasodik, így mindenképp védeni kell kedvenc növényeinket. Már szinte minden növénynek megvan a maga kártevője és kórokozója, így ezek megjelenésére számítani lehet. Nyilván ahol lehet, a biológiai úton történő védekezés a kedvezőbb, sokszor azonban mégiscsak a gyors beavatkozással kecsegtető kemikáliákhoz kell nyúlni.

Nagyon fontos, hogy a növényvédelem szempontjából kertünkbe, fasorainkba, parkjainkba olyan fákat és cserjéket válasszunk, amelyekkel kevés ilyen gond van. Rossz növényválasztással sok bosszúságot és egy életre szóló, évről évre ismétlődő költséget is szerezhetünk. Tehát a kerttervnél vagy pl. egy önkormányzati fasor tervezésénél az esztétikumot és a praktikumot nagyon erősen befolyásoló tényező lehet a várható növényvédelmi probléma.

Kapálás és a gyomlálás valamint alternatívái

A kapáláshoz és a gyomláláshoz nem kell sok minden, az időn, hajlékony derékon, illetve éles szerszámon kívül. Ezt megúszni nem nagyon lehet, legfeljebb mással megcsináltatni, azonban a teendők csökkentésére van mód:
Mulcsozásnak hívjuk a talaj takarását szerves anyaggal, fenyőkéreggel, nyesedékkel, szalmával vagy komposzttal. A kertépítésben a fenyőkéreggel, kaviccsal esetleg komposzttal való takarások jönnek szóba. A mulcsozás előnye, hogy a talaj vízigénye a kisebb párolgás miatt kevesebb lesz, a gyomosodás csökken, a talajélet a hőingadozás csökkenése miatt kedvezőbb lesz . A talán legfontosabb mégis, hogy megjelenését tekintve szép küllemű, barátságos kertünk lesz. A gyomosodás ellen megfelelő lehet a kavicsos vagy murvás felületek kialakítása, ha alatta fólia (geotextilia, agrofólia) van, így a későbbi reménytelen kavicsközti gazolásnak is elejét tudjuk venni.

Komposztálás

Mit tegyünk a rengeteg fűnyesedékkel, metszés után az ágakkal, a lombbal? Miért veszünk drága trágyákat, virágföldet, talajjavítókat ha mindkettőre megoldás a komposztálás?

Kevés eszközzel visszaforgathatjuk a megtermelt szerves anyagot kertünkbe.